Ahogyan már ígértem, a mai (ha rosszindulatú szeretnék lenni magammal, akkor ez évi) téma a birtokvédelem, lakásvédelem lesz. Beszéltünk már rengeteg szituációról, helyszínről, az utcától kezdve a különböző közlekedési eszközökön előforduló lehetséges támadásokig.
A mai világban – Magyarországon főleg – az ember sehol sem lehet biztonságban, így a bűnözés még a saját otthonunkban is utolérhet minket bármelyik pillanatban. Ezt szeretném nyomatékosan kiemelni, hogy BÁRMIKOR, tehát nincs garancia rá, hogy a betörő, - de nevezzük inkább egységesen támadónak – csak akkor érkezik mikor mi nem tartózkodunk otthon. Jöhet éjjel, jöhet nappal, vagy akár éppen most is, mikor a Kedves Olvasó e sorokat olvassa. Természetesen vannak különböző elkövetési módszerekre jellemző körülmények és időszakok, tehát a klasszikus értelemben vett betörő köztudottan üresen álló lakásba, lehetőleg kevésbé mozgalmas napszakban próbál behatolni. Ezzel szemben egy erőszakos támadó nem riad vissza a brutális erőszaktól sem, sőt kedvez is neki, hogy van kitől követelni az értékeket, így nem kell a felkutatással bajlódnia. Ez tipikusan a legprimitívebb elkövetési módszer.
A következőkben megnézzük, hogy milyen védelmi lehetőségek vannak, és ezek pontosan mely' módszerek ellen biztosítanak elhárítási lehetőséget.
A passzív védelem
A nevéből is könnyen lehet rá következtetni, hogy passzív védelemnek nevezzük azt a védelmi vonalat, amihez nem szükséges közvetlen emberi beavatkozás. A passzív védelem körébe tartozik minden olyan eszköz ami egy objektumba való bejutást hivatott megakadályozni, például biztonsági ajtó, rács, biztonsági üveg, fóliázott üveg, sőt kertes ház esetében már maga a kerítés is ezt a feladatot szolgálja, mivel funkcióját tekintve a birtokot védi az illetéktelen behatolástól. Ez a legelső szempont ami alapján egy objektumot biztonságtechnikai szempontból besorolunk. Ilyenkor az objektum minden olyan felületét meg kell vizsgálni, ahol fizikai behatolás történhet, és a leggyengébb pontot alapul véve kell az osztályozást elkészíteni. Magyarán hiába van a lakásunkon 3 különböző ponton, akár többszörösen záródó biztonsági ajtó, hogyha az ablakon könnyen be lehet jutni, esetleg az felügyelet nélkül nyitva van. Fontos megemlítenem, hogy a legjobb eredmény természetesen nem mindig áll fenn, mivel emberi mulasztásból fakadóan keletkezhet rés egy ilyen védelmi vonalon, például az előbb említett ablak nyitva hagyás, súlyosabb esetben az ajtó nyitva felejtése. Mondok egy remek példát erre a leggyengébb pont elvre. Láttam egyszer egy olyan esetet egy luxuskategóriába tartozó háznál, ahol megvolt a biztonsági ajtó, fóliázott üvegek, stb. A támadók természetesen nem a bejárati ajtón próbálkoztak, hanem egész egyszerűen az eltolható teraszajtót – ami egy viszonylag gyenge műanyag szerkezet – szétolvasztották.
Tehát, hiába van fóliázva az üveg, hogyha a keretet körülötte le lehet olvasztani róla, esetleg magát a zárszerkezetet kiszedni hasonló elven. Ezt fontos szem előtt tartani, hogy attól, hogy a lakás/ház tulajdonosa a bejárati ajtón közlekedik, nem biztos, hogy más is ott szeretne bejutni. Szóval érdemes megvizsgálni egy ház esetében a bejárati ajtót, ablakokat, erkély- és teraszajtókat, az olyan garázsokat amik közvetlen összeköttetésben állnak a házzal, valamint a padlást. Egy lakás esetében kevesebb támadási felület van, de itt a házakkal szemben például a bejárati ajtó támadása a leggyakoribb, mivel a lakás sok esetben magasan elhelyezkedő emeleten van, ahova kívülről nehezebb a behatolás (de nem lehetetlen). Amit ezzel kapcsolatban mondanék, hogy ne legyen evidens, hogy csak akkor zárjuk be az ajtót amikor elmegyünk otthonról. Az ajtó mindig legyen kulcsra zárva, akár otthon vagyunk, akár nem, mivel ez a feladata, hogy akinek nincs bent keresnivalója az ne tudjon bejönni, függetlenül attól, hogy mi hol vagyunk. Ezt sokan nem veszik tudomásul, és otthon tartózkodás esetén csak „becsapják” az ajtót, ami rengeteget gyengít a hatékonyságán. Az első védelmi vonalról ennyit gondoltam írni, mivel a betörési módszerek és a zárak tulajdonságai már nem igen tartoznak ide, másrészt nem szeretnék senkinek ötleteket adni. :)
Még mindig a passzív védelem kategóriáján belül maradva, a következő szint a behatolást jelző (bizonyos esetben elhárító) eszközök taglalása. Ennek legrégebbi és legismertebb módja a házörző kutya, amely inkább a támadó elriasztására szolgál, mint sem a hatékony védelem eszköze. Természetesen a házörző kutyák tekintetében is sok különbség létezik, a fajtától kezdve a képzettségi szintig, de egy jellemző esetben, egy képzetlen kutya arra képes, hogy jelezzen ha valami szokatlant észlel. Ennek hátulütője, hogyha mindenkit megugat, így már fel sem tűnik a kutya ugatása akkor, mikor valóban a támadó jelenlétét jelezné. Talán mondanom sem kell, hogy a házörző kutya a legkönnyebben kiiktatható tényező – személy szerint pont ezért nem tartanék állatot védelmi célokra. Az olyan illegális eszközökről mint az elektromos kerítés, különféle csapdák és társaik, nem tennék említést pont azért mert a telepítőjét fogják meghurcolni egy „balesetet” követően.
Gyakorlatilag az egyetlen megbízható eszköz a behatolás jelzésére, valamint sok esetben a behatolás megelőzésére a riasztó. Riasztóból is rengeteg típus, altípus létezik, rengeteg funkcióval. Egy komplett riasztó rendszernek az alapvető részei a központ, a kezelőszerv (melyből akár több is lehet, mondom típusfüggő), kültéri egység (ez adja a hang illetve fényjelzést riasztás esetén), valamint a riasztó perifériái (különböző érzékelők, bővítmények, stb.)
Manapság tényleg nincsen olyan felállás amit egy jó és korszerű riasztóval ne lehetne megoldani, így már nem kifogás a háziállat, klímaberendezés, vezetékezés kérdése sem, mivel ezekre mind van fejlett és kompakt megoldás. Akit részletesebben érdekel a téma, esetleg tanácsot kérne ezzel kapcsolatban, nyugodtan keressen meg, mivel itt feleslegesnek tartom a részletes technikai leírásokat.
A riasztó feladata, hogy egy objektumba történő behatolási kísérletet esetleg magának a behatolásnak a tényét jelezze. Ez egyrészt helyben egy nagyon hangos akusztikus jelzés, bizonyos kültéri egységeknél ehhez társul hangjelzés, valamint a bővítményektől és a riasztó központjának bővíthetőségétől függően képes telefonhívást kezdeményezni, SMS-t küldeni, illetve egyéb értesítéseket eljuttatni például a rendőrség részére. Az érzékelőket tekintve vannak nyitásérzékelők, melyek gyakorlatilag egyszerű kontakt kapcsolók, vannak törés- és rezgésérzékelők (üvegfelületeknél), valamint vannak mozgás- és hőérzékelők. Ez azt jelenti, hogy fel lehet szerelni úgy egy házat, hogy annak bármely pontján történő behatolásról jelzést és jelentést adjon.
Szerencsére igen sok háztartás van riasztóval felszerelve, de sokan nem tudnak az adott készülék lehetőségeiről, így például mikor otthon vannak, nem kapcsolják be, mivel értelemszerűen ha mozognak a térben, mindig beriasztana. Logikus, ám sok riasztó programozható olyan módon, hogy meg tudjuk adni, mely érzékelőket figyelje a központ, így például éjszakára – mikor számíthatunk mozgásra a házon belül – megoldható, hogy csak a behatolási kísérletre reagáljon a rendszer, ergo az ajtókat, ablakokat figyelje. Összegezve, manapság a riasztók tekintetében nincs szükség kompromisszumokra, mivel gyakorlatilag minden megoldható.
Nos, a passzív védelemről ennyit gondoltam írni, azt hiszem a többi már magától értetődő. A folytatásban a közvetlen elhárításról lesz szó tárgyalva a lakáson belül alkalmazható eszközöket is.
Vigyázzatok magatokra!
Vojislav
