Elérkeztünk az önvédelmi eszközök következő lépcsőfokához, a gáz-riasztó fegyverekhez. Sokan egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy egyáltalán mire is jó ez, így szeretnék eloszlatni néhány tévhitet is a témával kapcsolatban.

Működése

A gáz-riasztó fegyverek működési elve gyakorlatilag azonos az éles fegyvereknél alkalmazott elvvel, azonban ez minden. Először is, vizsgáljuk meg magát az elnevezést. A gáz-riasztó név onnan ered, hogy a fegyver működtethető gáztölténnyel illetve riasztótölténnyel is. Tehát, lőszerrel nem használható, így szilárd lövedék soha, semmilyen körülmények között nem hagyhatja el egy gáz-riasztó fegyver csövét. A gáz-riasztó fegyvereket úgy gyártják, és úgy alakítják ki, hogy magában a csőben egy úgynevezett „akasztót” helyeznek el. Ez annyit jelent, hogy egy acél lap van belehegesztve hosszában a csőbe, így képtelenség, hogy bármilyen szilárd test elhagyja azt. Ezen kívül van még néhány módosítás, ami miatt szintén lehetetlen lőszerrel használni.
A másik jelentős jellemző maga a fegyver anyaga, ami legtöbb esetben spiáter. A spiáter egy olyan fémötvözet, amely az acélnál jóval gyengébb, de a gáz-riasztó fegyverek alapanyagához tökéletes, ugyanis közel sem lépnek fel akkora erők, mint egy éles fegyver esetében.

A működési rendszert tekintve, alapvetően két fajtája létezik. Egyik a revoler, azaz a forgótáras fegyver, a másik pedig az öntöltő, más néven szekrénytáras fegyver.
Most szeretném nyomatékosan kiemelni, hogy önvédelemre CSAK ÉS KIZÁRÓLAG revolver, azaz forgótáras gáz-riasztó fegyver használható! Az öntöltő teljesen alkalmatlan erre, legfeljebb játékra, durrogtatásra való. Nézzük meg, miért:

Az öntöltő fegyver működési elve, hogy a töltény elsütése után a kiáramló nyomás hátramozdítja a szánt, több funkciót is ellátva. Első, hogy az üres töltényhüvelyt kiveti a fegyverből, a második, hogy új töltényt helyez a töltényűrbe a tárból, végül pedig megfeszíti a kakast, vagy adott esetben az ütőszeget, fegyvertől függően. Elég egyetlen apró hiba a folyamatban és a fegyver elakad, ergo használhatatlan lesz. Ez elég is arra, hogy egy kést a hasunkba szúrjanak. Lehet hibás a töltény, mert nincs benne elég nyomás, lehet hibás a fegyver a gyenge konstrukció miatt, és még sorolhatnám.

Megjegyzem, gyakran előfordul, hogy nem hiszik ezt el az emberek, és az éles fegyverekre hivatkoznak, de hangsúlyozom, a gáz-riasztó fegyver nem éles, konkrétan ég és föld a kettő.

A revolver ezzel szemben nagyon egyszerű szerkezet. A töltények a fegyver dobjában, - ami egyben a fegyver tárja is – azon belül is a dobfuratokban helyezkednek el.
Maga a sütési folyamat annyiból áll, hogy az elsütőbillentyű meghúzása egyben elforgatja a dobot úgy, hogy a következő töltény kerüljön egy vonalba a csővel. A második, hogy a kakas megfeszül, majd tovább húzva az elsütőbillentyűt, ráüt az ütőszegre, ami pedig a töltény csappantyújára, így az ettől elsül. Az egész folyamat egyetlen mozdulattal kiváltható és csak emberi erő szükséges hozzá, így elég kevés a hibalehetőség, sőt nincs is. Amennyiben egy hibás töltény nem sül el, azaz „elcsetten” annyi a teendő, hogy ismételten meghúzzuk az elsütőbillentyűt, így máris a következő töltény kerül pozícióba. Öntöltő esetében egy töltényhiba, ahogy már említettem, az egész fegyvert használhatatlanná teszi átmenetileg. Erről ennyit, folytassuk tehát továbbra is a revolverrel. A revolverek elsütőszerkezetét tekintve 2 rendszer létezik: SA illetve DA.
Nézzük, mit is jelentenek:

SA – (Single Action) – Az elsütőbillentyű meghúzása csak egyetlen feladatot lát el, konkrétan a megfeszített kakast oldja, ami így ráüt az ütőszegre. SA rendszerű fegyvereknél a lövés előtt nekünk kell a kakast megfeszíteni, majd ezt követően lehet elsütni a fegyvert.

DA – (Double Action) – Az elsütőbillentyű meghúzása – ahogy már említettem – ellátja a dobforgatást illetve a kakas megfeszítését is, így lehetővé válik a gyors tüzelés. Manapság csak ilyen rendszerű gázrevolvereket árulnak, tehát ezzel különösebben nem kell foglalkoznia senkinek.

Hamarosan folytatjuk…