Tisztában vagyok vele, hogy január eleje óta nem volt új bejegyzés, de úgy vélem, hogy az eddig elkészített anyagok elegendőek ahhoz, hogy az ember magabiztosabban járhasson az utcán, esetleg néhány eszközzel felszerelkezve tegye ezt meg. Mellesleg ez a blog inkább hasonlít egy könyvhöz, mint egy tipikus internetes naplóhoz. Nem írtam eddig napi aktualitásokról, nem közöltem híreket, nem tájékoztattam semmi olyasmiről a Tisztelt Olvasókat, ami napi vagy legalábbis sűrű frissítést igényelne. Aki felháborodott azon, hogy a folytatás elmaradt, az feltehetően nem értette meg a korábban olvasottakat, sőt semmit nem is hasznosított azokból.
Nyilvánvalóan rengeteg téma van ami még nem került tárgyalásra, ilyen például a lakásvédelem illetve az autózással kapcsolatos önvédelmi problémák és még sorolhatnám, de azokat az információkat, amik eddig elhangzottak, az előbb példaként említett két témában is jól fel lehet használni. Természetesen minden téma amiről korábban azt írtam, hogy meg fog jelenni a blogon, az előbb-utóbb meg is jelenik.
Egyébként az ok, amiért bejegyzés nélkül telt el egy teljes hónap nem az, hogy lusta voltam megírni a folytatást, sokkal inkább az, hogy át kellett gondolnom pontosan mit is írjak. Ebből következik, hogy nem az ’Emberi test, mint fegyver’ téma folytatását terveztem lehozni, hanem valami egészen mást. Azt, amit a Kedves Olvasó éppen most lát a képernyőn. Az utóbbi időben a blog olvasottsága nagymértékben megnőtt, ezzel együtt az én felelősségem is, mivel nem tehetem meg, hogy olyasmit írok le, ami esetleg az Olvasót egy önvédelmi szituációban túlzott magabiztosságra esetleg vakmerőségre bíztatná.
Ezért kellett alaposan elgondolkodnom azon, hogy folytassam-e az ’Emberi test, mint fegyver témát’ mivel ilyen szempontból ez kifejezetten kényes. Eredetileg éppen emiatt bele sem szerettem volna kezdeni, de engedve a sok kérésnek/kérdésnek, úgy döntöttem írok róla.
A 2009-es év eddig sajnos nem hozott sok jót a magyar emberek számára, a cigánybűnözést illetőn pedig kimondottan veszélyes és aggasztó a helyzet. Sajnálatos módon a tendencia jelenleg az, hogy napról napra intenzívebben tapasztalható, sőt már mindenki számára kézzel fogható a feszültség, ami a mindennapokat uralja.
A blog kezdete óta igyekeztem szakmai síkon maradni és technikai szempontból megközelíteni minden szituációt, önvédelmi helyzetet, stb. De ez mostantól gyakorlatilag lehetetlen. Aki azt mondja, hogy az önvédelem szakmai kérdés, az egész egyszerűen hazudik, mivel a jelen állapotok réges-régen túlmutatnak ezen. Az önvédelem már nem azt jelenti, hogy én megvédem a saját személyemet esetleg a velem együtt tartózkodókat, itt már nem csak az egyén önvédelméről van szó. Természetesen a legalsó szinten még mindig erről beszélünk, és az egyén szintjén kell magunkat megvédeni, azonban ez párhuzamban áll a nemzet önvédelmével is. Ugyanis amilyen szinten törnek egy magyar ember életére ezzel arányosan törnek igazából az egész nemzet létére. Ezt az összefüggést kellene átlátni mindenkinek, és nem csak arra gondolni, hogy „Jaj Istenem, csak én ússzam meg.” Ez a hozzáállás egyenesen a pusztulatba vezet! Amíg azt lehet látni napi rendszerességgel, hogy cigányok dohányoznak, randalíroznak a buszon, villamoson, míg a többi ember a jármű legtávolabbi szegletébe húzódva hallgat és az előbb említett sort mondogatja magában, addig a helyzet csak rosszabb lesz. Itt természetesen nem azt kell várni, hogy egyetlen utas odalépve rendre utasítsa őket, hanem a jóérzésű magyarok néhány pillantással nyugtázva a helyzetet egy emberként lépjenek fel a rendbontók ellen. Ugyanis, amíg világ a világ, a tisztességes ember lesz fölényben, valamint az igazság a hazugsággal szemben. Ennek az örök igazságnak beteljesülése lesz az, amely véglegesen kiiktatja azokat, akik ezt a jelenlegi mocskot szánt szándékkal mesterségesen tartják fent. Ugyanis minden mocsok amit magunk körül látunk, a hazugságnak és a tisztességtelenségnek az eredménye. Elnézést, hogy eltértem a megszokott stílustól, de ezt feltétlenül le szerettem volna írni. A következő téma a lakásvédelem lesz.
Vigyázzatok magatokra!
Vojislav
